A hét főszereplője: az eurázsiai hód

Vízgazdálkodási szuperhős, ökoszisztéma-mérnök és a klímaváltozás elleni küzdelem résztvevője egy személyben. Következő cikkünk főszereplője nem egy sokdiplomás szakember, hanem az eurázsiai hód. Hogy jobban megismerkedhessünk vele, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Krajcsovszky Bence segít nekünk.

Először is mondj pár szót magadról röviden!

Krajcsovszky Bencének hívnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál dolgozok, mint természetvédelmi őr. Előtte Gödöllőn, az akkor még Szent István Egyetemen tanultam természetvédelmi mérnöknek, majd ezt a szakot folytatva 2017-ben szereztem mesterdiplomát. Dolgoztam az Őrségi Nemzeti Parknál is, majd 2019 szeptembere óta itt, a Kelet-gerecsei őrterületben, mint természetvédelmi őr. Lábatlani lakos vagyok, úgyhogy ismerhetnek az emberek.

Milyen állat a hód?

Egy emlős állatról beszélünk – de ez gondolom köztudott az embereknek – de azon belül is egy rágcsálóról van szó. Testtömege meghaladhatja a 20 kilót is, de nagyobb példányoknál akár a 25-30 kilót is elérheti.

Őshonos nálunk?

Igen. De nagyjából a 19. század közepére kipusztult a Kárpát-medencéből. Ami érdekes, hogy az utolsó akkoriban megfigyelt példány pont a megyénkben volt, Ács környékén. Ezt a hóddal kapcsolatban több helyen is említik egyébként. Úgyhogy valószínűleg van igazságalapja. Majd a kipusztulást követően, előfordultak spontán visszatelepülések is. Továbbá az az 1990-es évek elején a környező országokban, illetve nálunk is elindultak visszatelepítési programok. Ami több hullámban 2008-ig tartott. Nálunk ugye teljesen kipusztult korábban, viszont Európában is jelentősen lecsökkent  a számuk. Ezért is volt európai-szintű a visszatelepítési program. Voltak olyan becslések is, amikor csak 1200 volt összesen a példányszámuk egész Európában. Mára viszont Magyarországon a spontán és a szervezett visszatelepítéseknek köszönhetően 10-12 ezerre tehető a példányszámuk. Ami – ahhoz képest, hogy itt kihaltak – egy sikertörténetnek mondható a hód esetében. Amit még érdemes tudni, hogy a világon kétféle hód él, itt eurázsiai hódról beszélünk. Előfordul néhány példány a kanadai hódból is a különböző globális folyamatoknak köszönhetően, de nálunk az eurázsiai hód van uralkodó többségben.

És az igaz-e, hogy a hód valóságos vízgazdálkodási szuperhős? 

Hát hogy ő magára szuperhősként tekint-e azt nem tudom, de azt hangsúlyozni szeretném, hogy természetvédelmi szempontból, a hódnak a tevékenységét, egy igen üdvözítő tevékenységnek tartjuk. Úgy ahogy az emberek is, ő is próbál alkalmazkodni a területéhez. Ahogy mi is berendezzük a lakásunk, házunk belsejét, vagy a kertes házunk udvarát, hogy egy szép és élhető környezetet alakítsunk ki, úgy a hód is úgy próbálja alakítani a környezetét, hogy neki megfelelő legyen. És ezzel a tevékenységével, próbálja úgy alakítani a vízviszonyokat a gátjaival, hogy az számára megfelelő legyen. Lelassítani a kisebb pataknak a vízfolyását, elérni a megfelelő vízsebességet. Felduzzasztja és szétteríti a vizet nagyobb területen. Elég csak a tavalyi évből kiindulni, amikor óriási aszályok voltak sok helyen és ezzel a gátépítő tevékenységével a hód segíti az adott terület vízvisszatartó képességét. Manapság beton gátakat és csatornákat építünk és áradások idején próbáljuk minél gyorsabban elvezetni a plusz vízmennyiséget. Csak ez aszálykor viszont problémát jelent. A hód pedig – főleg a gátépítő tevékenységével – próbálja ott tartani a vizet, ahol ő él.

Nevezhetjük-e ökoszisztéma-mérnöknek a hódot a tevékenységei révén? 

Igen, abszolút! Mert ahogy kialakítja a gátjaival a felduzzasztott vizű területeket, így más élőlények számára is kedvező feltételeket teremt a szárazabb, aszályos időszakokban is. Ilyenkor létrejöhetnek vizenyősebb területek, vagy akár kisebb tavak is, ahol akár  madarak, halak, kétéltűek, vagy akár vizi bogarak is megtalálhatják az életfeltételeikhez szükséges állapotokat. De akár nekünk embereknek, vagy a természetvédelemnek is fontos lehet. Mert az köztudott, hogy a hód az fát rág. De nem csak olyanokat, ami az ember számára fontos – mert pl. értékes faanyag, vagy csak egyszerűen szép – hanem bizonyos inváziós fajokat, amik a természetvédelem számára nem megfelelő, nem odaillő, behurcolt, agresszíven terjedő fák például. Összességében elmondható róla, hogy egy ügyes is állat. Mi szeretjük.

A klímaváltozás egyik negatív következménye az óriási aszályok, nagy szárazságok. Ahol a hód gátat épít, ott a terület vízmegtartó képességén is javít ezek szerint. Tekinthetünk-e ezek alapján a hódra partnerként a klímaváltozás negatív következményeinek javításában, megoldásában ezen a téren? 

Olyan szempontból mindenképpen, hogy a terület vízmegtartó képességét javítja, lassítja a vízátfolyást, kisebb patakokat felduzzaszt. De nem csak a nagy folyóink mentén kell elképzelni – pl. itt a Duna-parton – hanem már egészen kis vízfolyások, patakok mentén is olyan részeken is, ahol az ember el sem tudná képzelni. Pl. tavaly kaptam képeket Sárisáp környékéről, ahol ott egy kisebb vízfolyás az Únyi-patak található. És ott tevékenykedik. Első körben a puhább fákat kirágja és kialakítja a környezetét. Úgyhogy ilyen szempontból igen, mert a vizet mindenképpen tovább tartja meg azokon a helyeken, ahol hagyja neki az ember.

Maradjatok velünk, mert a folytatásban kiderül, hogy mi a teendő, ha találkozunk egy hóddal, miért megosztó állat és, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy távol tartsuk a gyümölcsös kertünktől, úgy hogy a gyümölcsfák és a hód is megmaradjon!

Fotó: Vincze Bálint természetfotója. Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Hasonló cikkek

Visszavárunk!

A tél beköszöntével Ökocentrumunk is rövid időre – december 22. és január 12. – között bezárja kapuit. Január 13-tól visszavárunk Titeket.

Tovább olvasom »

Adventi Geri kereső program

Hétvégén ünnepi hangulatba borul az Ökocentrum és izgalmas programmal készülünk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Tarts velünk december 9-én szombaton a Gerenday Kertben, ahol az elrejtőzött téli figurák már várnak Rád! A Keress meg…! játékunk után pedig együtt készítünk adventi díszeket.

Tovább olvasom »